2012. április 4., szerda

Miért van az, hogy továbblépnék, de nem lehet? Miért nem tudom feledni az érzelmeket?
Miért álmodom még mindig veled? Miért fogom álmomban kezed? Miért gyűlölsz engem?
Miért nem viszonoztad soha szerelmem? Miért jutott ez nekem? Miért nem lehetsz velem?

Vannak olyan "miértek", amelyekre soha nem kaphat választ az ember. Az itt felsorolt kérdéseimre évek óta próbálok rájönni, de több, mint valószínű, hogy soha nem fogok tudni.. Voltak "szerelmek", voltak "kalandok", de soha, senkit nem tudtam úgy szeretni, mint, azt az embert, aki talán választ tudna adni ezekre a kérdésekre... Ennek így kellett lennie, mert ugye az életben semmi sem véletlen, és én akarva, akaratlanul elfogadom, hogy nekem ez jutott. Elvesztettem sok olyan embert, akiket nagyon szerettem,de az ő elvesztése fáj a legjobban, bár tudom, hogy él, és jól van, mégis fáj, hogy már nem tudok vele beszélgetni, és megszűnt minden "kapcsolat" köztünk. Olyan szívesen leírnám ki ő, de hiábavaló lenne... Esetleg ha olvassa ezeket sorokat, illetve a többi "versemet", magára fog ismerni, ebben bízom. Ez egy beteljesületlen, reménytelen szerelem volt, aminek mégis sokat köszönhetek, hiszen megtanított élni. A remény persze mindig itt fog bennem élni, de az álmaim soha nem fognak megvalósulni, hiszen egy valamit nem lehet pénzért megvenni, a boldogságot,és a szerelmet. Mindenesetre akármi történt is, életem első és legnagyobb szerelme voltál. Sajnálom, hogy olyan csúnyán váltunk el, és sajnálom, hogy személyesen soha nem volt alkalmam elmondani neked, hogy mit érzek irántad. Remélem hamarosan megérkezik a boldogság és a szerelem is az életedbe, mert ha tudom, hogy te boldog vagy, még ha mással is, akkor én is boldog leszek. Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem, köszönöm, hogy megismertetted velem, hogy mi is az a szerelem, köszönöm, hogy egyszer veled lehettem, köszönöm, hogy megismerhettelek, köszönöm, hogy létezel! Négy év kellett hozzá, hogy elengedjelek, de semmit nem bántam meg...Isten veled, örökre!


Ez volt az utolsó blogbejegyzésem, ami még neked szólt, innentől kezdve megpróbálok élni, "nélküled".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése