2011. február 16., szerda

Majd ha egyszer öreg leszek,
az unokáim megkérdeznek:
Nagyi ki volt az első szerelmed?
Könnyű lesz rá a válasz.
Hol is kezdjem?
Megláttam Őt,
és megszerettem,
attól a perctől fogva más ember lettem.
Éveken keresztül hűségesen kitartottam mellette,
de végül ő volt az, aki a mesénket befejezte.
Sokáig szenvedtem,
nem értettem, hogy ha nem ő az igazi,
miért jött az életembe?!
Pár évvel később rájöttem,
megtanított önzetlenül szeretni,
másokkal is törődni,
megtanított élni!
Így öreg fejjel majd ha rágondolok,
mindig elmosolyodok,
az én nagy szerelmem,
akinek még meg sem köszöntem,
hogy vagytok ti nekem. :)

Higgy a végsőkig, és soha ne add fel a reményt, mert az álmok igenis valóra válnak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése