2010. június 28., hétfő

Krisztinek!


Csend, üresség
szerelem tüze ég,
éltet, ha magam vagyok,
eme érzéstől erőre kapok.

Hittel, reménnyel,
kérdésemre az élet jót felel,
megkapom remélt válaszom,
már tudom, nem álmodom.

Ki fontos volt nekem,
elkellett engednem,
de az élet kárpótólt,
a szerencse hozzám pártólt.

Nagy ajándékot kaptam,
kárpótlásul, hogy ne legyek magam,
egy igaz barátot adott nekem,
a dolgom csak, hogy megbecsüljem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése